tegnap este pótolandó az utazáskor elmaradt alvást, 9 után nem sokkal elmentünk a tollasbálba. (vagyis aludni tértünk) Kintről háttérzenéről a szemközt levő sátorlakók gondoskodtak. Nap mint nap egyre több sátor van. Raftingolók, meg bárkik. Reggel láttunk néhány embert polifoamon hálózsákban kinn a szabad ég alatt aludni. Brrrr...lehetett vagy 10 fok éjjel.
Mivel itt fenn Zabljakban esőt jeleztek, ezért a mindig napos Kotori öböl volt a cél. (kb 16 fokból indultunk). Niksicben megálltunk egy nagy áruháznál, feltölteni a hiányzó készleteket, szóval bevásárolni. Az én listám: 5 db nektarin (hazai zöldségem még van) és 4 üveg borocska.
VRANAC!!!! - (nagyon finom helyi vörösbor - a szerk.)
Szerencsére figyelmetlen voltam, így 3 félét sikerült vennem, és 2 db van a finom fajtából!
Mire fél 1 körül Perastba értünk, már 34 fok volt az árnyékban. Kis hajózás a Szirti Madonna szigetre, angol idegenvezetés, tömeg, 40 fok benn, de jó volt újra látni!
Irány tovább Kotor. Két óra 25kor parkoltunk le. Séta el a piac előtt: most nem volt gránátalma!!!
Be az óvárosba, miután a kapunál szereztünk egy térképet. 4en indultunk, Kovács Ákos, Bodó Tamás, Bajusz Gyuri és én. Megnéztük a Szent Trifon katedrálist, felnéztünk a Szent János erődre, és bölcs döntésként eszembe nem jutott felmenni a tűző napon a 365 lépcsőn. Emlékszem, milyen csodálatos onnan a kilátás! Tamás és Ákos a gyomruk után mentek, Gyuri és én egy kis hazai birsalmasajtot elfogyasztva a tengert vettük célba. Végül is rátaláltunk a lehetőségre. Engem harisnyám visszatartott, később aztán azt gondoltam: nehogy már úgy menjek el a kotori öbölből, hogy csak a kezem ér vizet, harist ledobva combközépig szandálostól belépcsőztem.
Aztán spuri vissza a buszhoz, mert idő van! No nem a sétára, hanem már ott kellene lenni!
Azért egy pékségben még gyorsan vettünk pár csábító sütit, és be kell vallani, 5 perc késéssel a busznál voltunk. Nem mentség, bár elhagytunk/megelőztünk még legalább 7 embert......
Egy kellemes buszozás következett. Útközben megálltunk egy magaslaton, ahonnan be lehetett látni még egyszer az öbölbe. Majd a soksok kanyar, fel-le vezető, de mindenütt kifogástalan úton - irány a tábor. A hegyek megint más arcukat mutatták mint 2 napja, nehéz betelni a változatos tájjal, a hegyekkel, a nem túl széles, de nem régen elkészült utakkal! Így értünk fél 9re vissza, ahol kétszer annyi sátor áll este, mint amennyit reggel láttunk. Kellemes vacsora után kiderült, hol lehet wifizni.
Mindjárt 11 óra, még teszek egy kört a bekapcsolt géppel, :(( hogy elpostázzam.











Az utolso kép!😁
VálaszTörlésAz utolso kép!😁
VálaszTörlés