Mégis van még egy nap, ami nem Varasd, és nem Ormosd
Az éjjel jó kis vihar volt....3/4 2 -től...
Reggel borult, és fülledt volt az idő. Reggelit kértünk, tekintve, hogy vasárnap van....
Sajtos omlett. Jó volt, de megfeküdte a gyomrom, mert tejeskávét ittam hozzá, nem teát :(
Azért elindultunk. Nem Varasdra, mert bicajjal nem vállaltam be, busz meg soká jönne visszafelé, napi 1 járat.
Jaa, 8-ig aludtunk!!!!! nem 7-ig! VASÁRNAP!
Először így, nyugiban, és végre csomag nélkül elindultunk és megkerestünk egy Mitreum-ot. Sikerült megtalálni, de zárva volt, azért bekukkantottunk. Onnan tovább indultunk, Ormosd felé. Az ég gyanús volt, a levegő nyomott, fülledt, így kb 5-7 km-rel előtte kimondott kérésemre hátraarcot csináltunk.
El kell mondanom, már odafelé fel akartam adni, mert az aszfalt helyett először is fenn a gáton mentünk. Ez még nem lett volna baj, de 20-al! Akkor semmi nézelődés, mert leköt az út. Másrészt csuromvíz lett a hátam. No eztán jött csak a feketeleves: mert ilyen makadámot még nem láttam. Kavicsos, gidres-gödrös, a lelkedet is kirázza... Mellékelem. Nem szoktam a fenekemre panaszkodni, de ez már sok volt neki. Most lehet jó lett volna, ha az a 20 kg husiként rajta van :)))). Semmi élvezet nem volt benne, hanem tiszta fárasztó, nem szeretem út kb 1 km-en át. Elegem lett, nem vagyok hajlandó tovább menni. Elváltunk. Épp dokumentáltam a panaszom okát, mikor bicajozik Jürgen vissza: 100 m múlva aszfalt!!!!!!
Na, hát legyen, ne menjen egyedül, telefon nélkül, ki tudja hova. Legyen mellette valaki, akivel vitatkozni lehet az irányon, s mikor kinek van igaza. (hol egyiknek, hol másiknak, gyakorisági mutató nincs :) )

széphangú madárka

harcsa!??
a kifogásolt út

széphangú madárka
harcsa!??
a kifogásolt út
Szóval elindultunk. Végül is nem volt rossz út, szép, rendezett, inkább gazdag falvakon át tekergett szépen. Gyönyörű, vagy élénk, tehetős házak, rendezett környék. Aztán kb fél 2-kor vszinű éreztem a vihart, mert semmi nem tetszett, így visszafordultunk. Valószínű szerencsére. Mivel vasárnap van, kikerültük a makadámnak nevezett aljzatkavicsot, így a gyér forgalmú országúton csak kb 150 m ugyanolyan rossz út volt, útépítés, teljes szélességben. Aztán jött a vihar szele, majd a zivatar is. Szerencsére találtunk egy jó helyet, ahova be lehetett állni, sőt még a szekérrúdra rá is tudtunk ülni. Szépen kivártuk, míg elvonult a zivatar, elállt az eső. Kb 10 fokot hűlt az idő, nekem szerencsére a piros szélkabátkám kéznél volt. Hazaértünk.
A nagy ijedtséget én egy kólával (mégsem iszunk napközben unicumot) majd radler sörrel mostam le.
Aztán tekintve, hogy vasárnap van, és Ptuj olyan szép, elmentünk fagyizni. Apám!!! 5 gombóc, igaz kehelyben! Hűűű, de nagyon fincsi volt. Ennyit 1 év alatt szoktam enni. Most megvolt az is :)
Per pill ülök az ágyon, hallgatom az ég zengését, de holnapra már jobb idő lesz. Szegény Jürgen holnap visszabicajozik Mariborba, az csak 30 km. Ott megalszik, majd 4-5 átszállással 1 nap alatt eljut a kiindulási helyre a kocsiért, amivel visszajön a bicajáért. Most nekem van könnyebb dolgom, az üres bicajom pillekönnyű, vonatra fel, hátizsák, meg a bicajtáska....
Végigtekintve az utat: az olasz és osztrák szakasz élhető, bicajozható. Amint azt a neten is találtam, a szlovén szakasz csak gyakorlott, edzett embereknek való, lehetőleg nem kánikulában, és a táblák, útmutatók hiányoznak. Szép és irtó fárasztó volt, főleg a hőség miatt.
450 km.
450 km.
Na, újabb kalandra fel, és ha ekkora szintkülönbségek vannak, nem ciki az elektromos rásegítés!+1



