2018. augusztus 22., szerda

Loire menti 4. bejegyzés

Az eddigi 2 nap 123 km, ma + 77km.
Ma nem tévedtünk el, Angerstől vissza kellett térni a Loire-völgyhöz, ez szép kellemes út volt. Aztán irány Saumur. Az egyik településen Saumur droit és Saumur gauche volt kiírva. Zsuzsi már tudta volna, mi ez, nekem nem esett le. Választottuk az egyiket, mondván, az több településen visz át, nem a túloldali folyóparton megy végig, ahol csak 1 falu van. Én láttam a térképen > < jeleket, ok. Aztán nekiindultunk. Erősen kellett a rásegítés, pedig még a településen voltunk. Szóltam Jürgennek: tele van-e az aksija, mert kellene. Végignézte a térképet, és átmentünk a simább terepre, a másik oldalra. Ott változatos utunk volt: 20 cm-es ösvény, majd kettő egymás mellett, ugyanez némi aszfalttal.... de szépen beértünk Saumurba, ahol a hídon kellett átmenni. Ez olyan ám itt, mintha 3-4 budapesti hidat tennél sorba egymás után. Irtó hosszú, mert kis ág, aztán árterület, majd sziget, majd főág.....
De nagyon jól megcsinálták, a z autópályától teljesen külön, elzárt sáv, a híd egyik szélén, kb 3m széles és egy része még üvegfallal is el van látva, hogy csendes legyen.

A szállást ügyesen megtaláltam, a telefonon a google odavezet, csak hagyni kell neki időt, hogy letöltse. Úgyhogy este 6-kor bementünk, azaz tekertünk a városba megnézni a Chateu-t, már zárva volt, de szép kilátás. Az óvárost kihagytuk, nem lehet mindent megnézni. Hazafelé egy Mc Donaldsban vacsiztunk, volt szerencsém vmi halburgert választani, de finom volt. Aztán „haza” bicaj, a Premiere Classe hotelbe. Minden szoba a szabadba nyílik, 2 oldaláról az épületnek, 3 szintes, külső lépcső visz fel. Az ágy végénél van 30 cm, hogy átmenj a túloldalra vagy a fürdőszobához. Szóval alvásra találták ki.
Találkoztunk egy türelmetlen vagy hülye autóssal: képzeljétek, dudált a bicajosokra. Elfelejtettem megnézni, melyik nemzetből való, mert a franciák türelmesek, 20-al döcögnek utánad. Láttam egy helyi bicajost is, aki egy osztatlan úton (nincs felezővonal vagy pötty se, mert keskeny) úgy beintett egy autósnak, mert úgy előzte J-t, hogy ő szembejőve egyvonalban volt vele. Elfértek, de illetlenség!
Nos, jól esett az ágy, nem kellett ringatni.

Szerda, aug 15.
Jót aludtunk, fél 9 után ébredtem másodjára. Akkor elkezdtem motozni, J is felébredt. 10 körül el is indultunk, most Saumurban egy másik hídon mentünk át, hogy a turinformnál térképet szerezzek. Átmentünk a hídon, kicsit tovább is, megkérdeztem vkit, hol az Info? Már ott kellett volna lennie, hisz térkép szerint a folyó túloldalán, közel a hídhoz. Mondja, egyenest előre, át a hídon, majd jobbra. Persze, hisz egy híd nem híd, szigeten voltunk....
aztán szépen elbicajoztunk a Vienne folyó torkolatáig, azon kicsit túl, és onnan a Vienne mentén. Útközben láttunk egy pékséget, J. bement, a bicajokat falnak támasztottuk. A kézifék támaszkodása megtartja a bicajt, a sok súly másképp elhúzza. Fél perc, nyílik egy ablak, 40-es férfi kihajol: madam, no velo... és mutatja, ne támasszam a falhoz. Ok, tartom. Újabb fél perc, az emeletről kinéz egy siheder: madam, no velo....és mutatja a Jürgenét. Én visszamutogattam, hogy a sajátom fogom, nincs több kezem, rögtön jön a másik bicaj tulaja....kicsit még erősködött, megjegyezte/kérdezte aleman vagyok-e, és eltűnt.

Loire menti nr3. bejegyzés

Kedveseim!

Jól beharangoztam, hogy mindennap hírt adok aznapi utunkról. Hát, ez nem sikerült. Ugyanis ha későn 20-21.30 körül érkeztünk a szállásra, pakolás, vacsora, ami nem 5 perc, tennivalók, és már éjfél is van. Kelés rendre 7.30-kor. Ez azt jelenti, általában 10-kor el is indulunk.

Akkor visszafelé: ma Orangeban ébredtünk, Access hotel. Szuper, mert volt egy csöppnyi berendezett konyharésze, így tegnap este bolognai spagettit ettünk.
A napot legnagyobb félelmemre az orleansi történeti /elmi és archeológiai múzeumban kezdtük. (10.30) Először is, mivel múzeum, 65 év felett kedvezményes jegy jár. Másodszor egyből 3 múzeumba szólt, 3 euróért. A múzeum épülete gyönyörű, de picike. Két emeletes, emeletenként 3-3 szobával. Neten megnéztem róla képeket, és vártam, mikor jön már a sok figura. Hát, egy 20x30 cm-es helyen elfértek.
Következő a katedrális volt, amit tegnap már megcsodáltunk, körbe és bejártunk. GYÖNYÖRŰ. Az utikönyvem írja, hogy fel lehet menni a tornyába, 241 lépcső. Mellette van a turinfo, bementem, megkérdeztem, hát, naponta egyszer, tíztől lehet felmenni.
Tanulság: ha valahova megérkezünk, előbb a turinfot kell megkeresni!!!!!!! tegnap du 4-kor már a városban voltunk, csak lepakoltunk a szálláson. Így 6 után értünk vissza .

Ezután mivel egy kis csinos térképet kaptunk, nem egy lepedőt, bejártuk (kerekeztük) a régi negyedet, szűk utcák, fagerendás házak, majd a második múzeum: Jeanne d'Arc házába értünk. Ott videofilmet lehet megnézni egyetlen teremben az életéről.
Még kérésemre visszatekertünk a szobrához, ami egy jó nagy tér közepén áll. Nagyon szép hely, a Loire hídjához egy olyan sugárút vezet, ahol egyforma stílusú házak vannak végig, alul boltíves árkáddal. Kb 1 km hosszan. A villamos érdekes, az út közepén megy, csilingel sokat, mert kanyarodik, merőlegesen keresztezi a másikat....

Majd egy körül nekiindultunk mai rövid távunknak: Jargeau. 4,5 ezres csinos kisváros a Loire bal partján, hatalmas, szép templommal. Zuhanyzás után tettünk egy kört a környéken, felfedeztük a túloldali kisvárost is , de útközben egy bicaj kereskedés-bérlésnél felfújtattuk a gumijainkat. Nagyon kedves hapsi volt, mondta: a levegő ingyen van.

Az Auchanban vásároltunk, sokkal olcsóbb, mint a Carrefour.
Most J. képeslapokat ír, én meg ezt. Ez végre egy laza nap, kellett már.
A mai út gyönyörű volt: egy része a töltésen, majd egy szigetfélére vezetett az út, jobbról víz, balról is. Nem lehet leírni, milyen gyönyörű és változatos a Loire. A sok homokpadot kihasználják, játszótér, stb, egyszerűen élnek rajtuk. Sok madarat is lehet látni, legtöbbször sirályt, máshol hattyút, kócsagot, szürke gémet. És nem teljes a lista!!!!

Útközben meg szoktunk állni piknikezni: sok helyen vannak padok asztallal, szemetessel, pihenőhelynek. Ezeket is használják a franciák, nagy élet van a szabadban.

A piknikünk a következő: előveszem a piros orkán anyagot, az kerül az asztalra. Aztán a nálunk levő bagett a piros kockás konyharuhára, a zöld szigetelő tasiban (2 l) a kolbasz, sajt, olasz sonka, leheletvékony, ritkán ementáli sajt is, külön uborka, retek, néha paradicsom, esetleg banán. Kényelmesen elköltjük soron lévő étkezésünket. Aztán összepakolva és elrakva a maradékot, irány tovább. J. fröccsöt iszik sima vizecskével, én vizecskét.

Általában naponta pótolni kell a készletet, akkor 2-3 sör, 1 üveg fehérbor is kerül.

Ahogy egyre beljebb haladunk, minden sárgább, barnább, porosabb.
Az irány aszerint lett választva, hogy általában nyugati szél fúj, és ne kellejen széllel szembe bicajozni. Hááát: egy hete délután feltámad a szembe szél, ma már déltől kedve fújt.
Már 11 napja úton vagyunk, még 3 nap bicajozás lesz.
Tanulság: Ma a turinfoban kiderült, hogy ha a folyásirányban haladnánk, akkor jó pár eurót lehet spórolni az előre váltott kastélybelépőkből, de csak a folyásirány mentén.
Kész vannak a képeslapok, vége a mesémnek.