2016. augusztus 3., szerda

Harmadik nap

3. nap

tegnap este pótolandó az utazáskor elmaradt alvást, 9 után nem sokkal elmentünk a tollasbálba. (vagyis aludni tértünk) Kintről háttérzenéről a szemközt levő sátorlakók gondoskodtak. Nap mint nap egyre több sátor van. Raftingolók, meg bárkik. Reggel láttunk néhány embert polifoamon hálózsákban kinn a szabad ég alatt aludni. Brrrr...lehetett vagy 10 fok éjjel.

Mivel itt fenn Zabljakban esőt jeleztek, ezért a mindig napos Kotori öböl volt a cél. (kb 16 fokból indultunk). Niksic­ben megálltunk egy nagy áruháznál, feltölteni a hiányzó készleteket, szóval bevásárolni. Az én listám: 5 db nektarin (hazai zöldségem még van) és 4 üveg borocska.
VRANAC!!!!  - (nagyon finom helyi vörösbor - a szerk.)

Szerencsére figyelmetlen voltam, így 3 félét sikerült vennem, és 2 db van a finom fajtából!

Mire fél 1 körül Perast­ba értünk, már 34 fok volt az árnyékban. Kis hajózás a Szirti Madonna szigetre, angol idegenvezetés, tömeg, 40 fok benn, de jó volt újra látni!

Irány tovább Kotor. Két óra 25­kor parkoltunk le. Séta el a piac előtt: most nem volt gránátalma!!!
Be az óvárosba, miután a kapunál szereztünk egy térképet. 4­en indultunk, Kovács Ákos, Bodó Tamás, Bajusz Gyuri és én. Megnéztük a Szent Trifon katedrálist, felnéztünk a Szent János erődre, és bölcs döntésként eszembe nem jutott felmenni a tűző napon a 365 lépcsőn. Emlékszem, milyen csodálatos onnan a kilátás! Tamás és Ákos a gyomruk után mentek, Gyuri és én egy kis hazai birsalmasajtot elfogyasztva a tengert vettük célba. Végül is rátaláltunk a lehetőségre. Engem harisnyám visszatartott, később aztán azt gondoltam: nehogy már úgy menjek el a kotori öbölből, hogy csak a kezem ér vizet, harist ledobva combközépig szandálostól belépcsőztem.
Aztán spuri vissza a buszhoz, mert idő van! No nem a sétára, hanem már ott kellene lenni!
Azért egy pékségben még gyorsan vettünk pár csábító sütit, és be kell vallani, 5 perc késéssel a busznál voltunk. Nem mentség, bár elhagytunk/megelőztünk még legalább 7 embert......

Egy kellemes buszozás következett. Útközben megálltunk egy magaslaton, ahonnan be lehetett látni még egyszer az öbölbe. Majd a sok­sok kanyar, fel­-le vezető, de mindenütt kifogástalan úton - irány a tábor. A hegyek megint más arcukat mutatták mint 2 napja, nehéz betelni a változatos tájjal, a hegyekkel, a nem túl széles, de nem régen elkészült utakkal! Így értünk fél 9­re vissza, ahol kétszer annyi sátor áll este, mint amennyit reggel láttunk. Kellemes vacsora után kiderült, hol lehet wifizni.

Mindjárt 11 óra, még teszek egy kört a bekapcsolt géppel,  :(( hogy elpostázzam.




- Szirti Madonna templom - egy kis szigeten, amit ki is tölt a templom.









2 megjegyzés: