CdM 11. nap

Canal 11 vagy csütörtök

Na kérem, egy laza nap. 35 km, és 10 perc vonatozás.

AUTAN: nem, nem hagytam ki a z betűt, így hívják németül azt az északnyugatra fúvó szelet, ami a tengerről jön. 34 fokot hoz, kellemesen simogat árnyékban. Néha lökdös is :), szokott 80-100 km/órás lökéseket produkálni. No, azért a csatorna mellett szelídebb.

Szokás szerint 10-kor indultunk. Teljesen Jürgeni tempóban: őt zavarja a szél, így 9km/h a menetsebesség, és 1 óra alatt kétszer álltunk meg inni (mármint ő) és egyszer pihenni. Így összejött a 8 km. Ekkor gondoltam úgy, meg különben is, hogy a felvert port ne szívjam, és mivel az én bicajom sokkal fürgébb, (nem a gazdán múlik minden! Egy Jürgeni batárral én sem ficánkolnék!) hát mentem a szokott min 15-ös tempóban, és időnként bevártam. Olykor sms-eztem, appoltam....hadd múljék az idő.

Bram városka tűnt érdekesnek, oda kb 17 km volt az út, hát megnéztük. A templom a középpont, )és igazi körkörös utcák veszik körül. Hát körbetekertük.

A temploma biztosan szép, de oly sötét, hogy én semmit nem láttam, ill alig vmit. Félelmetes!

A maradék 35-40 km-t a szembe szél (én meg a rossz út) miatt közös akarattal vonattal tettük meg. Csakhogy egy ilyen kis helyen nem áll meg minden, még bő 2 órát kellett elidőzni. Belefért egy múzeumlátogatás, ücsörgés.

A vonat 3 lépcsős, a bicajaink far-nehezek. Szerencsére segítettek felhúzni, megtartani, ugyanis már volt másik 2 bicaj a peronon, így be kellett tolni az utastérbe. Hihi! Látni kellett volna némely utas képét, hogy mit képzelünk! Az ajtót meg fogni végig, hogy ne akarjon bezáródni. Leszállásnál segítettek a fiatalemberek. És jött a meglepetés: aluljáró! Lift nincs! Egy kedves fiatal pár (a másik 2 bicajos) megkérdezte, kérünk-e segítséget a lépcsőn. Yes! Én fogtam a bicajom farát, különben sem vészes, így könnyen leszaladtunk vele. Jürgen levett 2 hátizsákot, a bicaja így is majd kétszer olyan nehéz volt, mint az enyém. Szegény srác mondta is, hogy ő nem gyenge, de ez a bicaj.....

nos, megérkeztünk Carcassone-ba. irány a turinfo, térképszerzés. Megviselt a vonatos herce-hurca, mert nem bírtam ékes angolsággal elmondani, hogy szállásunk már van, de hogy odabicajozzunk, egy nagy várostérképre is szükség lenne. Mivel kevertem a némettel, hívott NÉMETÜL beszélő munkatársat, rögtön minden világos lett, még azt is elárultam neki, hogy magyar vagyok egyébként.

Nos, itt van egy régi híd, és egy akkora de akkora vár! Hűha! 3 km-t lehet benne sétálni. Sikerült rávennem Jürgent, hogy este nézzük meg, nem zárják be. Ennek nagy ára lett: du megettük az összes kenyeret! A szállást 21 óráig el kellet foglalni. Így 7 után várból ki, irány a város széle. Szokás szerint ott is van körforgalom, ahol a térképen nincs :)

egy 200 méteres kerülővel simán elértük a hotelt fél 9-kor.

Azóta próbáltam megkeresni a holnapi szállást, ami csak 14 km-re van a csatornától. Ijesztgettem is szegény Mártát, hogy nincs olyan hely, a gmaps lefagyott tőle. Végül osm-ben megtaláltam. Kb 70 km a holnapi táv. Én nem vagyok olyan derülátó, mint Jürgen. Persze, meg fogjuk csinálni. A kérdés a mikorra? Sajnos az út nem egyértelmű, együtt kell haladnunk :((

én du 4-re ott lennék igen kényelmesen!

Nos: a régi szép Canal du Garonne a múlté. Canal most is van, neve Canal du Midi. Csakhogy: itt a bicajút alig van jelölve, igazán csak települések közelében van 3-3 km-nyi sétaút. Különben döngölt föld. Jó poros, köves. Szerencsére nem annyira barázdás, mint a tegnapi rész. Nem túl nagy élvezet. Cserébe a táj egyre szebb: már látszik a Pireneusok, és a másik oldalt a röghegység.

Épp ideje ágyba menni, mire oda jutok, egy óra lesz :( :(

így képet nem kap a kedves olvasó ;(

CdM 9. nap

Ahhhh. Este 23:23 óra.

most kezdem a beszámolót. Reggel nem a csatorna mentén mentünk vissza Montechbe, hanem közös elgondolás alapján a kicsit rövidebb javasolt országúton.

NOS: az első 500 m-en volt bicajsáv. Aztán semmi. 2 sávos országút, nagy forgalommal, 20 cm (túlzok, ebben már a 15 cm csík is benne van!!) padkával, 90 km/h megengedett sebesség, nehéz járművek. Kell több? Az ellenségemnek sem kívánnám. Egy-egy nagy kocsi, olyan giga teherautó, 3,5 m magas...... volt hogy alig fél m-re előzött. Nem mondom ki, mit gondoltam az állatjáról!

Persze akadtak rendes autósok is. Időnként. 13 km, az nekünk bő óra.........huh....

Régen remegett a lábam! Utána fél óra pihenő, 10 dkg csoki. (kettőnknek)

Na, eztán jött a szokásos csatorna, amit én nagyon szeretek, szembe szél, amit élveztem, mert a 32 fok nem érzett annyinak..

Igen ám, de Jürgen sokkal kevésbé szerette, így megmaradt az alig 10 km/h sebességénél. Jajjj!

Fél 1 -től (Montech) fél 3-ig (Grissoles) bírtam a tempót, (ez majdnem 17,5 km!!!) de majd elaludtam közben. Már minden bajom volt.

Innentől mentem a saját tempómban, kényelmes kb 16, és meg-meg vártam Jürgent. St Joriban másfél óra és 12 km után még reménykedett (én nem) hogy 7-re elérjük Toulouset.

66 km-el a hátunk mögött, este fél 9-kor célba értünk. Most itt a nagy kérdés: mennyit nézzek meg Toulouse-ból. Jürgen holnap vonatra ül, nagyon helyes, elfáradt.

Nekem kb 70 km van, plusz a hotel a világ végén. Alszom rá egyet. A vacsi pizza és egy korsónyi Heinecken :)

Ma is volt egy hely, ahol semmi jelzés, út tovább nincs. Hála a szemben jövő bicajosoknak, angolul elmondták, merre menjünk. Sőt meg is mutatták. Érdekes lehet Jürgen franciája, legtöbbször angol választ kap rá.

Na, meg ne ártson, 23:43 van!

CdM 8. nap

mivel nem kapok visszajelzést, hogy tetszik-e vagy sem a feljegyzésem, ma rövid és tömör leszek. Azonkívül végre szeretnék éjfél előtt aludni :)

Indulás: 10 h Moissac

megnéztük még egyszer az apátságot, néhány fotó és bevásárlás, aztán indulás. Kellemes idő, napsütés. Castelsarrasin: városnézés kb 12 órától 13-ig, miután a turinformban beszereztem a várostérképet. A kikötő nagyon szép, Cousto nevét viseli. Egy orangina, dobozos.

Montech következik, 15 h- kor. Itt kellene megtalálni a mellékcsatornát, mely 90 fokos szögben ágazik ki.

Hihetetlen! Figyelve a jelzéseket, túlmentünk. Gyanús volt, egy szemben jövő helyi bicajos úrtól kértünk segítséget. Mondta, vissza, és nehogy átmenjünk a fahídon!!!

Azt odafelé le is fényképeztem. Visszafelé irányból látszott csak a letérés!!!!

eztán jött 4 km szokásos út, St Pierre. Két orangina bánja ottlétünket. Pihenő 16.40-ig.

Utána jött a nemulass: földút, kavicsos, hadd ne részletezzem :)

17.40-re értünk Montauban-ba, a csatorna végéhez. Ott rögtön a Capitanien vagy hogy nevezik (információ a zsilipekről, kikötési lehetőségekről...) -be mentem, és íme, megint kaptunk helyi belvárosi, sőt hallván, hogy hol a szállásunk, az egész városról is térképet, és bejelölte a kedves alig 50-es úr a bicajutunk főbb pontjait. Kb 8 km után meg is érkeztünk a szállásra, F1 hotel. Kellemes, szép, tiszta!!!!!

Az előző F1 nem volt az....

18.50 érkezés. Aztán pakolás, vacsi kinn a ház előtt, kb 30 fok, kellemes, naplemente.

Utána zuhany, hajmosás, már nagyon kellett. Még 10 perc, mire éled a net, aztán jóccakát! Néhány kép Zsunál.

:))))))

Fotók az elmúlt napokból

CdM 7. nap

Azaz aug 21 vasárnap

Nem hallottam az óracsörgést reggel 8-kor, így borotvahangra ébredtem. Mai cél Moissac. Reggel sikerült a wifikódot megszerezni, így megnéztem a csatornához vezető utat. Tök egyszerű, kb 5 km volt. Hogy a csudába keveregtünk tegnap árkon bokron-faluvégen egy órányit?

No, sebaj. Nem jöttem rá, hol tértünk el a jó iránytól. Sebaj.

Nos, sikerült a holnapi F1 hotelt megtalálni, 16,5 km a csatornától :((((((((

ja, persze csak a kompin :)

aztán holnap jön a vizsga.

Mai nap: kellemesen hűvös, változóan felhős, többnyire sík, kivéve mikor a csatornán átvezető híd tövéhez fel ill. onnan levezet az út.

Rájöttem, hogy ha nem zsákból eszel, tök drága ez az ország. A bicajúton egy narancslé 3,5 €,  de finom és hideg,  egy menü (ezt csak láttuk) 24-28 €. És akkor még nem is ittál semmit, nem ettél desszertet. Hát nem. A  3,5 €-ért már egy egész üveg bort lehet kapni. Ja, egy pohárka sör is 3€!

Valence d'Agen kb 30 km Agentől, gyönyörű kis város. Minden kihalt volt, szieszta idjén....sehol egy lélek.

Korán értünk Moissacba, már 5-kor itt voltunk. Cuccos nézelődést megunván javasoltam, hogy tegyük már le a cókmókot a hotelben, ami útba esik, és anélkül nézelődjünk. Így ¾ 6-kor elfoglaltuk a szobát. A portás mondta, hogy az turinfo kb 100 m-re van, és minden gyalog is elérhető. Gyorsan átszaladtam, térképet és infót szereztem. A St-Pierre apátság csak 7-ig van nyitva. Nyomás!

Csodás a kerengője. Világhírű a déli kapuja. Zárásig meg is néztük.

Kitaláltam (ki más??) hogy van egy szép kilátóhely a kis városra. 200 m. az emelkedésről ne beszéljünk! De, épp jó helyről sütött a Nap, megvilágította a városkát. Láttuk a Napóleon hídját, holnap bicajozunk a csatornahídon a hajók mellett.

Aztán a főtér sarkában pizzát ettünk, mivel a kenyerünk elfogyott délben.

Nos, ennyit. A mai táv 55 km volt. Laza, kényelmes.

CdM 6. nap

6.nap aug 20, nemzeti ünnep
(tegnapi képek)

Ma reggel is 8-kor keltünk. Mire minden megvolt, 10 órakor indultunk. Reggeli, vacsi általában a hozott gyulai kolbász, a vett ementáli sajt és a baguett. Ma elfelejtettem zöldséget venni. Megnéztük Marmande-ban a templomot, szép. Majd forgalmas úton visszajutottunk a Garonne-kanálishoz. 
Érdekes, hogy az út néha közvetlen a partján megy, néha magasan, máskor mélyebben. Gyakran vannak hidak rajta, hol ezek alatt, hol felül keresztezzük őket. A legérdekesebb dolog ma az volt, hogy a csatorna alatt folyt egy folyó, majd később egy patak is. Ezzel szemben, Agen-ben, a csatorna megy a folyó fölött, gyönyörű szép hídon.
EZT LÁTNI KELL! 
Leírni mindezt órákig tartana. 
A mai nap: szürke, hűvös idővel indult, és az is maradt du 5-ig. 20-24 fok volt, napot nemigen láttunk. 5-kor sűrű fellegek előttünk, mi épp picnikeztünk, és lám, pár csepp eső megrémített. 
Elindultunk. Nemsoká kisütött a nap, kezdett kellemesebb idő lenni. Egyszer csak úgy 6 körül almás és kivis ültetvények mellett tekerve nagy tócsákat láttunk a sorok között, az út pedig vizes volt, ill. látszott az eső nyoma. Ha valaha is morogtam a kb 12km/h sebességért, sík területen, akkor most eljött az ideje, hogy nagyon hálás legyek a megfontolt haladásunkért, mert így az esőt nem a nyakunkba kaptuk!!
Néhány nagyon szép helyen is jártunk ma: Le Mas-d'Agenais volt az első. Szép, hegyen lévő falucska, forrás mellé épült mosodával, régi fedett piactérrel, szép, torony nélküli templommal, drága kávé-kólával. (lehet találgatni, ki melyiket fogyasztotta)
A meredeket most szlalomban óvatosan vettem, szerencsésen le is értünk a csatornához. 
Damazan volt a következő megálló: egy ókorból itt maradt városka. (no, nem teljesen, de majdcsak)
Kár lett volna kihagyni!
Volt egy forrása is: az angyalok forrása, ami a mosoda (ugye világos: régen faluhelyen összegyűltek, és meghatározott helyen mostak....no ez az) vizét szolgáltatta, na, ez nem volt különleges.

napi jótett: a Jürgen sisakjának helyrehozása

CdM 5. nap

Reggel a fél 9-es reggeli után, ((igazi croissant, aszalt szilva és sárgabarack, kávé, tej, tea, tálka friss gyümölcs,(barack, dinnye,alma) narancsjuice, vaj, lekvárok, baguette, és tálka joghurt.) amit kényelmesen elfogyasztottunk, végül is 10-kor útra keltünk. Kb 500 méterre voltunk a bicajúttól. Egyszerű, szép út vitt Sauveterre-de-Guyenne-be. Ott megnéztük a városkát. Majd nekiindultunk a jelzett bicajuton, ami Monsegurt jelölte. Csak arra nem jöttünk rá azonnal (bevallom) , hogy az eleje jó irányba visz, de majd le kell térni róla. Mielőtt hagytam volna magam egy rossz útra navigálni, leültettem Jürgent, és visszaszaladtam a pár száz méterre levő Turinformba, ahol egy kedves fiatalember elmondta, hogy majd kb 15 km után lesz a leágazás, és adott térképet is, szépen bejelölve, merre kell menni. Lelkemre kötötte, hogy sok-sok vizet vigyek, mert az út fel-le, fel-le visz. (jajj, meséltem, hogy tegnap egy másik turinformban egy nagyon szimpatikus fiatalembertől kértem térképet, s ékes angolommal elmondtam, hogy mi van, ha vége a térképnek, mire kaptam a következő etapról is, sőt, egész az út végéig térképet! :)

Na, szóval ez a fiatalember, bár nem volt olyan sármos, de jól útbaigazított. Kb 1 óra lehetett. S jöttek a hegyek, völgyek. 35 km/h -nál már nagyon húztam a fékeket, de elég jól fellendített a következő emelkedőn. Ott szépen bevártam Jürgent, aki tolta nehéz bicaját. S ez így ment du 5 óráig, mikor is végre elértük a Garonne-csatorna elejét, La Réole-ban.

Ott Zsuzsika (azaz én) ismét bement a 20m-re levő tuinformba, ahol egy hölgy, aki alig tudott angolul, de szépen térképen és a valóságban is megmutatta, hogy ezen az utcán le-le-le (az iroda ajtótól 10 m-re) a Garonne folyóig, át a hídon, itt egy kis fénymásolat, hogyan tovább a csatornáig.

Na, az a le-le-le, az betett. Kb bő 30 fokos lejtő, csúszós gránit vagy milyen köveken. Én biza nem ültem fel a bicajra! Nem volt hosszú, kb 50 m. Aztán a csatorna előtt már Jürgen elővette a kompas-t, nem hivén nekem. Pedig de.

Végre csatorna. Semmi jel, hogy jobbra vagy balra menj. Aztán egy tó, hajókikötő....

Na, ott mondták, hogy meg kell kerülni a tavat. És aztán lett ismét jelzés. Zsilipek, hajók, kereszteződések, tovább, tovább. Fél 7-kor irtó nagy szél támadt, ami a csatorna menti platánfák tetejét cibálta, lenn hullott a sok levél, és nagy por lett. Ez kb 7-ig tartott. Aztán megint nem hitt nekem kedves társam, hogy még mindig előre kell menni, menni, menni, azaz bicajozni. Egy kedves nagypapához mentem oda, s mivel angolul köszöntöttem, rögtön angol választ is kaptam, s megerősített pillanatnyi helyzetünk hollétében. A következő zsilipig mentünk, ott ki az országútra. Ismét semmi jel. Egy autós hapsira , aki uott akart kifordulni, esdeklőn néztem, mire lehúzta a jobboldali ablakot, s mondta, hogy egyenest, majd jobbra lesz Marmande, ahol a hotelünk van. Még jó, hogy a távolságra nem kérdeztünk rá. Kb 10 km volt, főút melleti sávban.

De végül szépen épen este 8-kor megtaláltuk az Ibis hotelt. Kb 70 km volt a mai táv, amit én nagyon élveztem, egy körtét ettem reggeli óta, meg sok vizet ittam. Farkaséhesen mentünk a kb 1 km-re levő mekibe.

Gyönyörű tájak, szép utak, szép vidék, nagyon élveztem a mai napot.

Előző éjjel nyitott erkélyajtónál aludtunk, kinn kb 12 fok volt reggel fél 8-kor, jót pihentem. Jó levegő, hűvös...

no, elég már, ugye?

Ja, napközben 25-32-34 fok volt árnyékban. Nem fáztunk. Képek majd holnap.